A Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület fő
feladata a
művelődés elősegítése az ismeretterjesztés, az oktatás eszközeivel. Az
egyesület a műveltségközvetítést önként vállalók független társulati
közössége.
Az Egyesület jogutódként és eszmei örökösként folytatja az 1841-ben
Bugát Pál által alapított Magyar Természettudományi Társulat és az
1901-ben alapított Társadalomtudományi Társaság, valamint az 1953-ban
létrejött TIT értékes hagyományait. Az egyetemes emberi tudás minden
humanista értékére nyitottan hivatásának tartja a tudományosan
megalapozott, etikailag is hiteles elméleti és gyakorlati ismeretek,
magatartás- és cselekvésminták közvetítését a társadalom minden rétege
számára.
Munkáját önállóan, a hasonló célokat vállaló hazai és külföldi
szervezetekkel együttműködve végzi. Feladatai megvalósulásának
érdekében igényli az Egyesületen kívüli állampolgárok, értelmiségiek és
más szakemberek közreműködését. Közhasznú, cél szerinti rendezvényei
nyilvánosak, azokon bárki részt vehet és részesülhet közhasznú
szolgáltatásaiból.
Egyesületünk a Tudományos Ismereterjesztő Társulat szövetségének tagja.
Az orvosok és természetvizsgálók 1841 tavaszutó havában Pesten tartott nagygyűlésén százharmincnégy résztvevő támogatta aláírásával Bugát Pálnak, a Magyar Természettudományi Társulat megalapítására tett előterjesztését: „szóval polgártársainkat az anyagilag és szellemileg legboldogítóbb kút forrásához közelebb vezetni; valának mind megannyi célokat, melyek bennünket még az 1841.év május havában, az idő korszerű kívánatának engedve, a társulatba lépni, a haza tudományos capacitásait egyesíteni, s összpontosult erővel e nagyszerű és magasztos célok elérhetése felé törekedni sürgetének." Egyelőre még csak 48 éves Bugát, telve fiatalos lelkesedéssel, semmi akadályt nem látó elszántsággal, agya zsúfolva tervekkel, szebbnél-szebb elgondolásokkal. Látva, hogy milyen kedvező fogadtatásra talált indítványa, sürgeti a megvalósítást. Alig zajlott le a Vándorgyűlés három napja, már egy szűkebb bizottság dolgozik az alapszabályokon. 1841. június 13-án az első közgyűlés is összeülhet. Természetes, hogy elnökké Bugát Pált választotta az alakuló közgyűlés.
A Társulat eredeti oklevele
Ahhoz, hogy a társulat országos egyesületté váljon, hiányzott még a felsőbb elismerés. Ezt pedig abban az időben nem volt könnyű megszerezni. A folyamodás egyelőre eredménytelen maradt. A társulat tagjainak tehát választani kellett a között, hogy megmaradnak magánegyesületnek szűkre szabott keretek között, vagy pedig megkísérlik a hivatalos elismertetést. A folyamodás 1841. október 25-én felterjesztetett a helytartótanácshoz. A kérés mégis több mint egy esztendeig elintézetlenül hevert Bécsben. 1843. március 14-én István főherceget kérik fel pártfogónak. A főherceg kedvező válasza pár nap múlva megérkezik. 1844. október 22-én érkezik meg a végleges megerősítés. A társulat országos jellege legfelsőbb helyen is elismerést nyert.
1867-ben, a Kiegyezés évében, fennállásának negyedszázadán a Társulat sok kezdeményezést és még több eredményt tudhatott magának. Than Károly 1868 februárjában összehívott baráti beszélgetése egy téma körül forgott: „a Társulatnak teljes elhatározottsággal a tudományterjesztés, megkedveltetés, egy-szóval a népszerűsítés pályájára kell lépnie".
Ha valaki 1941-ben azt mondja a centenáriumot ünneplő
társulati
tagoknak, hogy néhány év múlva bizonytalanná válik majd szervezetük
jövője, nyilván mindenki megmosolyogta volna a jóslatot. A háborús évek
sem akadályozták különösebben a Társulat tevékenységét. Még az 1944.
esztendő is kedvezően indult, hiszen január 9-én alakult meg a már az
induláskor is 200 tagot számláló amatőr csillagászati szakosztály, s
ugyancsak az év elején látott napvilágot, a szakosztály megalakítását
kezdeményező Kulin György szerkesztésében a Csillagok Világa c.
folyóirat is. Hagyományos sikerrel tartották a tavaszi hónapokban a
természettudományos estélyeket, s a Társulat kiadásában egy sor könyv
is megjelent éppen úgy, mint legfontosabb kiadványa, a
Természettudományi Közlöny.
A háború végül elérte a Társulat Esterházy utcai székházát is, de
érintetlenül élte át a harcokat a könyvtár folyóirat- és
könyvállománya, sőt néhány társulati kiadvány kiszedett, de még nem
sokszorosított ívei is épségben maradtak a nyomdában. Mindez némileg
megkönnyítette az újrakezdést. A kezdeményezők közül is kiemelkedik
Rapaics Raymund alakja. A debreceni Gazdasági Akadémia egykori
növénytan tanára, akit 1919-ben tanúsított haladó magatartása miatt
1920-ban nyugdíjaztak, 1929 óta a Társulat könyvtárosa volt. Rapaiccsal
együtt tevékenykedett a Szovjetunióból hazatért Vándor József, az
antifasiszta Szent-Györgyi Albert, Gróh Gyula és természetesen még
sokan mások. A Társulat újjáélesztésén munkálkodók névsorából
megállapítható, hogy a rendkívüli választmányi ülésen a
népfrontpolitika hívei jöttek össze.
A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat mint Szövetség a jogelődök, az 1841-ben alapított Magyar Természettudományi Társulat, az 1901-ben alakult Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat etikailag hiteles hagyományait folytatva és megújítva országosan hangolja össze és képviseli a tudományosan megalapozott elméleti és gyakorlati ismeretek, magatartás- és cselekvésminták közvetítését a társadalom minden rétege számára. A Társulat minden megyében jelenlévő, főként tudományos ismeretterjesztésre alakult önálló jogi személyiségű társadalmi szervezetek (tagegyesületek) országos szövetsége. Pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem kap, anyagi támogatást nem nyújt, képviselőjelöltet nem állít és nem támogat, pártpolitikai tevékenységet nem folytat. Kiemelkedően közhasznú szervezet, szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Közhasznú célja megvalósítása érdekében, de azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet is folytat.
